Baktérium víz. Mikor iható és mikor mérgező a tisztának látszó víz? - EgészségKalauz
Tartalom
Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, a laboratóriumokban számtalan paramétert mérnek a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig.
A vízminőséget a hatóságok Magyarországon is rendkívül komolyan veszik, akkreditált méréseikkel pedig a különböző vizsgálólaboratóriumok is kiveszik a részüket. Mit vizsgálnak a kutak vizeiben?
Életek védelme
Évről évre szigorítják a vizsgálandó paraméterek listáját, így kerülhetett be például az ivóvízben ellenőrizendő vegyületek körébe az évek óta sok vitát kiváltó gyomirtó szer, a glifozát is erről a cikkben később lesz szó.
Ivóvizek esetén érzékszervi követelmény a színtelen, szagtalan, kellemes ízű, üdítő hatású folyadék.
A vizek érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata egyszerű "ránézéssel", ízleléssel, szaglással is eldönthető - a magnéziumsók keserű, a nitrátsók édes, a kloridok sós, a vas sók pedig fémes ízű vizet eredményeznek.
Természetesen ahhoz, hogy eldöntsék, a víz emberi baktérium víz alkalmas-e, azaz nem mérgező, nem fertőző, további mikrobiológiai és műszeres vizsgálatokra van szükség. A baktériumok jelentős csoportja önmagukban általában nem okoz súlyos betegséget, de baktérium víz mikroorganizmusok jelenléte azt jelzi, hogy más, például ürülékből származó, komoly fertőzéstbetegséget okozó kórokozók is jelen lehetnek a vízben.
Ilyen például az Escherichia coli baktérium is, amely önmagában is lehet kórokozó, általában azonban a mellette megjelenő, a szennyvizekre baktérium víz, nehezen detektálható vírusok jelentenek nagyobb veszélyt.
Navigációs menü
Ha a vízben kólibaktériumok mutathatóak ki, az azt jelzi, hogy a víz a közelmúltban fekáliával szennyeződött. Mitől iható a víz?
Ezért a hidrogén az élet üzemanyaga! Dióhéjban, a hidrogénes víz fogyasztása egészségi állapotunkra és a vitalitásunkra is egyaránt jó hatással van.
A vízben előforduló mikrobák szaporodását és típusait meghatározza többek között a hőmérséklet, illetve a pH értéke, amely a savasság, lúgosság mértékét jellemzi.
A víz pH-értéke a talajban található vegyületek kioldódását is befolyásolja. A fajlagos elektromos vezetőképesség pedig a vízben oldott kationok és anionok sók mennyiségéről ad információt.
A magas sótartalmú vizek vezetőképessége magas. A nitrogén számos vegyület meghatározó eleme: az ammóniumion mezőgazdasági és ipari folyamatokból származó szerves szennyeződések jelenlétére utal.
Kérdésed van? Tedd fel itt!
A nitritek a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkentik, ezzel a melegvérűek szervezetében oxigénhiányt okoznak, ezért toxikusak. A nitrátok megjelenése a vízben pedig egy régebben lezajlott szerves szennyezésre utal.
A keménységet adó kalcium - és magnéziumvegyületek az emberi szervezet számára fontos anyagok. Az erősen baktérium víz víz ugyanakkor a vízvezetékekben, háztartási eszközökben a kialakuló vízkő kiválások miatt okozhat károsodást, az egészségre viszont nem káros. A kloridok élettani jelentőségű anionok, általában nem károsak az egészségre.
Magasabb koncentrációban az ivóvíz sós íze okozhat panaszt. Nagy mennyiségben a korróziós folyamatokat elősegíti, ezért fémes íz is tapasztalható.
Megnőhet a baktériumfertőzések esélye a vizes rendszerekben
A vízben lévő szerves anyagok könnyen hozzáférhető tápanyagforrást jelentenek a baktériumok számára. Ezáltal a mikrobiális szaporodást segítik elő az ivóvíz hálózatban, ennek következményeképpen pedig íz- és szag-elváltozásokat okozhatnak.
A szerves anyagok a maradék fertőtlenítőszerrel klórral reakcióba lépve annak koncentrációját csökkentik, és káros klórozott szerves vegyületek képződését is okozhatják. A nagy szerves anyag tartalmú víz a vas és a mangán oxidációját hátráltatja, eltávolítását is nehezíti.
Vizsgálatok kimutatták: műanyag van az ember szervezetében - kattintson tovább a részletekért! A vas és a mangán megjelenése a vízben szorosan összefügg egymással, nem véletlen, hogy a következő két, egymást követő pont ennek a két elemnek a vizsgálatát írja elő.
E fémionok nem károsak az egészségre, de nehezítik a víz felhasználását, sárgás elszíneződést, zavarosodást okoznak.
A vízhálózatban kicsapódó vas- és mangánvegyületek az ún.
