Tpu torokrák
Tartalom
formális_szemantika
Ezzel a knyvvel az a clunk, hogy megmutassuk, hogyan lehet foglalkoz- ni a termszetes nyelvi jelentsekkel formlis mdon, azaz annyira expliciten, amennyire azt matematikai s logikai eszkzk lehet ov tudjk tenni. Fontos tu- datostanunk, hogy az itt bemutatott formlis megkzeltsi md nem az egyet- len lehetsges tja a helmint vizsga nyelvi jelents explicit modellezsnek; de ez az az elmleti keret, amelynek ismerete nlklzhetetlennek ltszik msfajta form- lis megkzeltsek pontos megrtshez is.
A knyv lnyegben azt a formlis szemantikai gondolkodsmdot mutatja be az eszkzeivel s bizonyos irnyok- ba val kiterjesztseivel egyttamely Richard Montague nevhez f uz odik lsd Thomasons amely gondolkodsmdnak legalbb akkora a jelent osge a szemantikai kutatsokban, mint a szintaktikai kutatsokban a Chomsky nevvel jelzett irnyzatok. A Montague-szemantika kiindulpontjai olyan kzenfekv o feltevsek, ame- lyek intuitvan elgg plauzibilisek lsd a kvetkez o szakaszokat.
Megjegyzen- d o azonban, hogy nem kizrlag ezekre az alapfeltevsekre pthet o szemantikai kutats, s aki nemfogadja el ezeket a kiindulpontokat, nyilvn el fogja utastani az itt bemutatott modellezsi eljrsokat is vagy legalbb egy rszket.
Tegyk rgtn hozz, hogy van olyan alapfeltevse a knyvnek, amelynek az elutastsa ma mr tpu torokrák ltalnosnak tekinthet o a formlis szemantikai kutatsok jelen- t os irnyzataiban; ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az jabb megkzeltsek nemptenek azokra az eredmnyekre, amiket a Montague-szemantika keretben mr elrtek a kutatk. Pldul a manapsg joggal npszer u dinamikus szeman- tikai megkzeltseket, amelyek a kontextus szerept lltjk el tpu torokrák a jelentsek vizsglatakor, nemvalszn u, hogy teljes mlysgkben meg lehet rteni az itt be- mutatott formlis gondolkods s appartus alapos ismerete nlkl.
Ez a knyv teht az tpu torokrák mutatja be a formlis szemantikai megkzeltseknek; ennlfog- va, mbr jogos hinyrzeteket hagyhat bizonyos nyelvi adatok, jelensgek meg- felel o lersra vonatkozan, a benne szerepl o ismeretek gyakorlatilag nlklz- hetetlenek a tovbbi, izgalmasabb s korszer ubb formlis szemantikai kutatsok kreatv megrtshez, illetve nll vgzshez.
Termszetesen, mint az bck s elemi ismeretek tanulsa ltalban, frasztnak vagy unalmasnak t unhet ez a xiv Bevezets knyv is itt-ott ; de fontos felhvni a gyelmet arra, hogy az olvastl vgig inten- zv szellemi aktivitst, nagy odagyelst ignyel az itt lertak pontos megrtse. Mivel formlis eszkzket s gondolkodsmdot prblunk megrtetni gyakran nem-formlis megfogalmazsok rvn is, minden sznak s a fogalmazs mdj- nak is tpu torokrák osge, slya van; a nehzkesnek t un o krlrsok valjban a pontos- sgot szolgljk.
Arra krjk teht az olvast, hogy ha valami rthetetlenek t unik els o olvassra, ne trelmetlenkedjk, hanem, ha szksges, tbbszr s alaposan, jra s jra visszatrve a korbban lertakhoz is prblja megrteni a szveget. Termszetesen trekedtnk a minl rthet obb s kellemesebb megfogalmazsra s gondolatmenetekre, de valjban a formlis szemantikhoz ppen gy nincs kirlyi t, mint a matematikhoz: az olvas aktv s nknt vllalt elmegytr- se elkerlhetetlen!
De ppen ez teheti nmelyek szmra lvezetes olvasmnny ezt a knyvet.
Joe Navarro - Beszédes testek.pdf
Ezt az nknt vllaland elmegytrst kvnjk el osegteni a feladatok is, amelyek nem vletlenl vannak ppen ott a szvegben, ahol vannak; kretik leg- albb fejben gyorsan megoldani oket az alaposabb matematikai s logikai ht- trtudssal rendelkez oknek! De nagyon ajnljuk, hogy aki nem annyira jratos ebben a fajta gondolkodsmdban, az klns gondot fordtson arra, hogy ren- desen, virtulis vagy valdi papron is megoldja ezeket a feladatokat, s utna- nzzen a pontos megoldshoz esetleg hinyz httrismereteknek.
Ha mindezt vllalja az olvas, akkor brki, brmilyen korbbi el oismeret hjn is belefoghat ennek a knyvnek a tanulmnyozsba. Ez a tanknyv azonban inkbb mate- matikai logikai s halmazelmleti alapismeretekkel tpu torokrák rendelkez oknek rdott : nekik feltehet oen knnyebben, klnsebb megszaktsok s utnjrs nlkl is olvashat de gondolkods nlkl nekik sem!
A fggelk s a fejezetek kzben feleleventett logikai ismeretek pl. A kvetkez o szakaszokban sorra vesszk azokat az alapfeltevseket, ame- lyeken az ebben a tanknyvben bemutatott formlis szemantikai megkzelts nyugszik.
Az ettől eltérő jelezve van a termék megnevezésében. Az utángyártott alkatrészekre és kiegészítőkre 3 hónap a garancia.
Ezek alapjn tbbfle vlaszt is megfogalmazhatunk arra vonatkoz- lag, hogy mir ol is szl ez a knyv. A termszetes s mestersges nyelvek mint jelrendszerek A legfontosabb tisztzand krdsnek az t unhet, hogy mit tpu torokrák gondoljunk a jelents termszetr ol.
Ebbe a nagyon bonyolult krdsbe azonban szerencsre nem kell tlsgosan mlyen belemennnk; cljaink szempontjbl itt elegend o, ha elfogadjuk az ltalnos jelelmlet a szemiotika llspontjt : eszerint egy tet- sz oleges dolog azltal jelent valamit, azltal vlik valaminek a jelv, hogy valami Bevezets xv msra, valami sajt magtl klnbz o dologra utal. Ennek az utalsnak az alapja le- het zikai trvnyszer usg pldul mikor azt mondjuk, hogy a fst a t uz jelelehet valami hasonlsg, de lehet, hogy jel s jellt kztt pusztn megegyezs vagy valamifle hagyomny alapjn van kapcsolat.
Amikor nyelvi jelekr ol besz- lnks ebben a knyvben csak ilyen jelek jelentsvel foglalkozunk, akkor a jel s az ltala jellt dolog kztti kapcsolat termszete mindig e legutbb eml- tett kategriba tartozik: a nyelvi jelekhez a jelentsek megegyezs, konvenci, hagyomny alapjn tapadtak hozz. Ez az els o kzenfekv o kiindulsi pontunk teht a nyelvi jelents vizsglatban: a nyelvi jelek konvencionlis jelek vagy mskppen nknyes jelek.
Azonban tpu torokrák nyelvi jeleknek is tbb fajtja van, annak megfelel oen, hogy tbb- flekppen ltrejv o nyelvek vannak.
A legkzenfekv obbek szmunkra a term- szetes nyelvek jelei ; termszetes nyelvnek hvjuk mindazokat az emberek ltal hasznlt nyelveket, amelyek spontn mdon, tudatos emberi beavatkozs nlkl alakultak ki.
A termszetes nyelvek minimlis jeleihez morfmihoz a jelent- sek teht spontn mdon kapcsoldtak hozz; ezek a jelentsek a hagyomnyos nyelvhasznlat sorn alakultak ki, s folyamatosan alakulnak, vltoznak most is. Ebben trnek el a mestersges vagy formlis nyelvek pldul szmtgpes nyelvek, logikai nyelvek jeleit ol, amelyekhez szintn kapcsoldhat valamifle je- lents azaz utalhatnak sajt maguktl eltr o tpu torokrák ezek a jelek iss a kapcso- lat jel s jelents kztt itt is nknyes.
formális_szemantika
A mestersges nyelvek esetben viszont szemben a termszetes nyelvekkela nyelv ltrehozi tudatosan s pontosan de- niljk az egyes nyelvi kifejezsekhez tartoz jelentseket. Mivel a jelentsek tpu torokrák uen s jl denilva kapcsoldnak a mestersges nyelvek jeleihez, s nincsenek kitve spontn vltozsnak, pp ezrt alkalmasak formlis nyelvek a termszetes nyelvek sokkal homlyosabb s bizonytalanabb jelentseinek tanul- mnyozsra.
Valjban ezt a tulajdonsgukat vagyis a jl deniltsgukat hasznljuk ki a mestersges nyelveknek, amikor a termszetes nyelvi jelentsek vizsglathoz metanyelvknt hasznljuk oket lsd rszletesebben az els o fejezet- ben.
- Szodalit, hegyikristály katkötő ÚJ! - Jelenlegi ára: 2 Ft
- Szodalit, hegyikristály katkötő ÚJ!
- Joe Navarro - Beszédes ifal60.hu
- Catella antiqua nyaklánc eladó! - Jelenlegi ára: 2 Ft
- Gumicsónak - Index Fórum
Lnyegben nem is msrl szl ez a knyv, mint hogy a termszetes nyelvekt ol fggetlenl denilhat logikai nyelvek hogyan hasznlhatk a termszetes nyelvi jelen- tsek tudomnyos tanulmnyozsra. A jelents mint relcis fogalom Miutn nagyjbl krlrtuk, hogy mi ltal vlik valami jell, azaz mirt mondjuk pldul egy nyelvi kifejezsr ol, hogy jelentse van, azrt valami ponto- sabbat is kellene mondanunk arrl, mit gondolunk a nyelvi jelentsek termsze- tr ol.
Valjban mr megvan ehhez a kulcsunk, hiszen azt mondtuk, hogy attl van valaminek jelentse, hogy sajt magtl klnbz o dologra utal. Ennek alap- jn ugyanis vilgos, hogy a jelentst valamifle relcis fogalomnak tekinthetjk: xvi Bevezets jelentse valaminek van, azltal, hogy valami msra utal.
Ahhoz teht, hogy form- lisan meg tudjuk ragadni azaz modellezni tudjuk a termszetes nyelvi jelentst, formliss kell tenni a nyelvet pontosabban egy vizsglni kvnt tredktazaz a nyelvet alkot kifejezsekhez hozz kell rendelni valamilyen szintaktikai analzist, s modellezni kell a vilgot is valamilyen szinten, hiszen a nyelvi kifeje- zsek ltal jellt dolgok itt tpu torokrák. Azutn, mivel a jelentst relcis fogalomnak tekintjk, modellezni kell valahogy ezt a kapcsolatot is a nyelv s a vilg kztt valamilyen hozzrendels segtsgvel.
Valjban mondhatnnk azt is, hogy er- r ol szl a knyv: hogyan tudjuk modellezni a jelentst egy nyelvi tredk, vastagbél tisztítása a máj méregtelenítése előtt vilg-modell s a kett o kztti kapcsolat formalizlsnak a segtsgvel ; s ebben a modellezsben vannak segtsgnkre a formlis nyelvek.
S hogy mirt kell egyltaln modellez- ni, modelleket hasznlni, arra knyv els o fejezetnek az elejn tallunk tpu torokrák sebb vlaszt. Mint lttuk, a nyelvi kifejezsek annyiban jelek, amennyiben nmagukon kvli dolgokra, azaz a vilg valamely objektumaira, esemnyeire, helyzeteire utalnak. Ezrt, ha a nyelvi jelentst modellek segtsgvel vizsgljuk, a vilgot is modelleznnk kell, hiszen itt vannak azok a dolgok, amiket a nyelvi kifejez- sek jelentsk rvn jellni tudnak.
Ahhoz azonban, hogy a nyelvi jelentsekr ol rdekes dolgokat tudjunk meg, nincs tl bonyolult vilgmodellre szksg; els o megkzeltsben elegend o, ha a vilgot egyszer uen tpu torokrák o dolgok entitsok halmazaknt modellezzk.
Van azonban a termszetes nyelveknek egy olyan, nagyon alapvet o sajtos- sga, amivel mindenkppen szmolnunk kell a jelentsek tanulmnyozsakor: az gynevezett brzol funkci.
Az brzol funkci a termszetes nyelveknek az a tulajdonsga, ami dnt oen megklnbzteti az emberi nyelveket az llati kommunikcis rendszerekt ol : az a sajtossg, hogy tudunk beszlni elkpzelt, jv obeli, mltbeli, felttelezett, vagyis az adott kommunikcis szituciban nem ltez o vagy, ha jobban tetszik, nem jelenlv o dolgokrl s esemnyekr ol. Ezrt nem elegend o az ltalunk tapasztalati ton ismert nek felttelezettaktulis vil- got modellezni, hanem ms elkpzelhet o, gynevezett lehetsges vilgokra is szksg van a nyelvi jelents tpu torokrák.
S mivel az emberi kpzelet vgte- len sokfle dolgot tpu torokrák helyzetet kpes produklni, az emberi nyelveknek vgtelen sok helyzetet le kell tudni rni ; kvetkezskppen egy vgtelen sok lehetsges vi- lgbl ll vilgmodell-osztllyal kell dolgoznunk mely vilgok mindegyike egy- egy entitshalmaz.
A jelentseket tpu torokrák ebben a vgtelen sok vilgot felttelez o modellben egyszer uen olyan hozzrendelsekkel pontosabban fggvnyekkel modellezzk, amelyek minden egyes lehetsges vilgban megadjk a nyelvi kife- jezsek ottani jellett.
Az ilyen jelents-fggvnyeket hvjuk intenziknak, az Bevezets xvii egyes vilgokban megadott jelleteket pedig extenziknak.
Ebb ol teht vilgo- san kiderl, hogy jelents intenzi s jellet extenzi kt klnbz o dolog. Ez olyan nyelvi pldkkal illusztrlhat a legkzenfekv obben, ahol a kifejezsek je- llete ugyanaz, jelentsk mgis klnbz o.
ifal60.hu LÁNDZSÁS ÚTIFŰ SZIRUP JÓ ÉJSZAKÁT ml - Jelenlegi ára: 3 Ft
Pldul a kentaur s a sell o szavak je- llete a tnyleges vagyis ltalunk valsgosnak elfogadott vilgban azonos lesz, hiszen egyik sz sem jelli az aktulis tpu torokrák egyetlen entitst sem az- az modellnkben mindkt sz extenzija az res halmaz. Ha teht a jelletet s a jelentst nem klnbztetnnk meg, e kt tpu torokrák jelentst azonosnak kellene tar- tanunk.
Mrpedig nyilvnvalan nem azonos a jelentsk; de ezt mennyire alacsonyabbrendűek jelentsbeli klnbsget csak olyan elkpzelt, lehetsges vilgok segtsgvel tudjuk megra- gadni, ahol vannak sell ok s vannak kentaurok. Ezekben a vilgokban biztos, hogy klnbz o entitsok tartoznnak e kifejezsek extenzijba, hiszen e szavak jelentse alapjn tudjuk, hogy ezek egszen eltr o tulajdonsg kpzeletbeli l- nyeket jellnek.
Hogy a termszetes nyelvekben milyen kifejezsek ignyelnek mg felttlenl ms lehetsges vilg modelleket, arra nhny tovbbi pldt az az 1.
S mondhatjuk, hogy ez a knyv arrl szl, hogy hogyan ragadhat meg a termszetes nyelvi jelents a lehetsges vilgok segtsgvel.
Igazsgfelttelessg A kvetkez o alapfeltevs, amin a knyvben bemutatott elemzsek alapul- nak, Frege [] nyomn az, hogy a mondatok jelentse megadhat az igazsgfeltteleik segtsgvel. Ezt nagyon sokszor kihasznljuk a konkrt elem- zsek sorn, s rszletesebben is sz esik err ol az 1.
Ez bélférgekhez a minimumelvrs brkivel szemben, aki szeretn a nonverblis kommunikcit megrteni s hasznt venni. Gondoljuk csak el, micsoda sletlensg lenne, ha flhall gatval a fejnkn prblnnk meg odafigyelni valakire. Meg sem hallannk az zenett, s kimaradnnk mindab bl, ami elhangzik. A nonverblis, nma testbeszdet nzve a legtbb szemll mgis mintha vakon jrna-kelne, figyelmt a krnyez testjelek sorra elkerlik. Vegyk csak fontolra a kvetkezket: ugyangy, ahogyan a kell odafigyels kritikus fontossg a szbeli megnyilat kozsok esetben, az alapos megfigyelsnek is fokozott jelen tsget tulajdontunk a testbeszdben.
Tekintsk az albbi mondatot : Ha ismerjk az aktulis vilg relevns tnyllsait, s ismerjk az 1 alatti mon- dat jelentst is, akkor meg tudjuk llaptani, hogy ez a kijelents igaz-e vagy ha- mis. Ha minden lehetsges vilgban meg tudjuk mondani, hogy 1 igaz-e vagy hamis, akkor az 1 mondat ltal kifejezett llts jelentst egszen biztosan is- merjk.
Ennlfogva az lltsok jelentst azonosthatjuk azon lehetsges vilgok halmazval, amelyekben igazak. Ez a megfogalmazs azt az intucinkat ragadja meg, hogy ha ismerjk egy llts jelentst, tudjuk, hogy milyennek kell len- nie a vilgnak ahhoz, hogy az llts igaz legyen.
Az a megkzelts, hogy egy xviii Bevezets llts jelentse az igazsgfeltteleivel azonosthat, vagy mskppen megfogal- mazva ugyanezt, tekinthet o azon lehetsges vilgok halmaznak, ahol igaz, olyan alapfeltevs, amelyet az jabb, dinamikus szemantikaelmletek nem fogadnak el ugyan, mgis alapvet oen ezek az elmletek is igazsgfelttelesek.
Mondhatnnk err ol a knyvr ol teht azt is, hogy lnyegben arrl szl, hogy hogyan lehet igazsgfeltteles alapon szemantikai interpretcikat rendelni a termszetes nyelvi kifejezsekhez. Ha erre a legutbbi krdsre keressk a vlaszt, akkor szksgnk van egy fontos mdszertani elvre, ami azzal kapcsolatos, hogy hogyan pl fel a monda- tok jelentse. Igazsgfeltteleket ugyanis csak lltsokhoz mondatokhoz ren- delhetnk; krds viszont, hogy mik lesznek a mondat alkotrszeinek a jelent- sei egy igazsgfeltteles szemantikaelmletben.
Ebben segt bennnket az a md- szertani alapelv, amit Frege-elvknt is szoktak emlegetni, meg a kompoziciona- lits elveknt is, s legltalnosabb formjban gy fogalmazhat meg: 2 Brmely nyelvi kifejezs jelentse meghatrozhat az alkotrszeinek jelen- tsb ol s azok kapcsoldsi mdjbl. Az elvr ol tovbbi rszleteket tallunk az az 1. S mondhatnnk, hogy a knyv egsze arrl szl, hogyan lehet kompozicionlis mdon szemantikai tpu torokrák rendelni a termszetes nyelvi kifejezsekhez.
Amir ol nem szl ez a knyv Miutn az itt bemutatand szemantikaelmlet t alapvet o sajtossga alap- jn tflekppen is megfogalmaztuk, mir ol szl ez a knyv, most nzzk meg, mir ol nem szl! Ehhez kt tovbbi az eddigieknl kevsb tpu torokrák, de azokbl kvetkez o alapfeltevsre kell felhvni a gyelmet. Az egyik az, hogy a lehetsges vilgok teljesek, a msik pedig az, hogy az idealizlt nyelvhasznl mindentud.
