Hpv kimutatás fej- és nyaki rákban

Humán papillómavírus asszociált orofaringeális laphámkarcinóma patológiája A fejlett országokban a magas kockázatú HPV vírus HR-HPV, okozta szájgarati rákok előfordulása hihetetlenül felgyorsult, számuk az USÁ-ban lassan meghaladja a HPV által okozott méhnyakrákok számát.

Épp ezért rendkívül jelentős az az esetleírás, amely a Frontiers in Oncology A kutatók arról számolnak be, hogy a világon először sikerült kimutatniuk a humán papillomavírus HPV DNS-ének észlelésével egy különben tünetmentes szájgarati rákot a beteg nyálából.

A mintavételhez egy szájöblítő folyadékkal egy-két percig kell öblögetni, ezután az öblítófolyadékkal kiköpött nyálat egy csőben gyűjtik össze. Amennyiben a módszer nagyszámú egészséges, tünetmentes emberen is megbízható eredményt hoz, közelebb juthatunk a robbanásszerűen szaporodó HPV által okozott garatrákok korai diagnózisához. A szerzők szerint a tanulmány kiinduló pontja lehet a magas kockázatú egyének szájgarati rákjának szűrésére.

A korai felismerés lehetőségeinek megtalálása azért is fontos, mert a szájgarati rák gyakran előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amikor a betegnek már a kezelés következtében is súlyos következményekkel kell szembenéznie.

Jelenleg egészséges személy bevonásával folyik egy vizsgálat, amely a szájüregben előforduló HPV DNS kimutatását veszi célba, ennek során, eddig személynél már ki is mutatták a HPV DNS alapján a vírusfertőzést. Az egyik középkorú férfinél folyamatosan HPV DNS pozitivitást észleltek 36 hónapon keresztül egyre nagyobb mennyiségben, és fül-orr-gégészeti vizsgálatot végeztek.

Az első vizsgálatkor tapintással és fehér fénnyel nem mutatkozott eltérés. A szájgarat standard vizsgálata fehér fénnyel történő megtekintésből, az egyenlőtlenségek, vagy az aszimmetria észleléséből, a tonsillák és a nyelvgyök tapintásából áll.

A CT vagy MR vizsgálatok segíthetnek, de néhány milliméteres léziókat nem képesek kimutatni. Az említett férfinél a kiinduláskor, 6, 12 és 36 hónap múlva, valamint a kétoldali tonsillectomia után két héttel gyűjtötték be a szájüregi öblítőfolyadékot. A műtéti anyagban a bal tonsilla 2 mm-es laphámrákját találták, az egyéb szájgarati szövetek épek és HPV DNS negatívok voltak.

A gége- garat- és szájüregi rákok mintegy 50 százalékának hátterében vírusfertőzés áll. Még meglepőbb lehet, hogy ugyanarról a víruscsaládról van szó humán papilloma vírus, HPVamely a méhnyakrákos esetek zöménél jelen van. A HPV-pozitív fej-nyaki rákok főként nőknél fordulnak elő, és a szexuális szokásokkal is összefüggést mutatnak: a szájnyálkahártya fertőzése legtöbbször orális szex útján következik be.

Bebizonyosodott, hogy a nyál HPV vizsgálatának segítségével már akkor is azonosítható a fertőzöttség, ha hpv kimutatás fej- és nyaki rákban léziók kis méretük miatt képalkotó vizsgálatokkal még nem észlelhetők.

Ugyanezen vizsgálattal monitorozni lehet a kezelés eredményét is.

Bár rosszindulatú elváltozás hosszú idejű HPV fertőzés nyomán alakul ki, a emberi fonálféreg-ciklus diagram HPV fertőzés létrejötte nem ismert. Klinikai vizsgálattal sem a fennálló HPV fertőzés, sem a mikroszkópikus méretű rák nem mutatható ki, az ismertetett nyálpróbával azonban egy rejtett, tüneteket nem okozó szájgarati daganatot sikerült sorozatos HPV DNS méréssel igazolni.

E nagyon korai lézió eltávolítása csak minimális következményekkel járt, a szóban forgó férfibeteget egy 15 perces beavatkozással maradéktalanul, következmények nélkül sikerült meggyógyítani.

Sajnálatos módon azonban a mostanában felismert legtöbb szájgarati rákot jóval előrehaladottabb stádiumban észlelik, és ezek műtéti eltávolítása után a nyelést és a beszédet jelentősen befolyásoló fogyatékosságok maradnak vissza. A szerzők tapasztalataikat egy jól kialakított szűrővizsgálat keretében szeretnék igazolni.