Gyűrűs keringés. A gyűrűsférgek törzse
Tartalom
A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca. Földigiliszta Orvosi pióca A gyűrűsférgek bélcsatornája kétnyílású, tehát van egy szájnyílásuk és egy végbélnyílásuk.
Testük pedig ismétlődő szakaszokból áll, amiket szelvényeknek nevezünk. Most a földigiliszta és a pióca jellemzőivel fogunk megismerkedni!
Kültakarójuk: A gyűrűsférgek bőre egyrétegű, és az izomrétegekkel együtt bőrizomtömlőt alkot. Mozgásuk: A bőrizomtömlőben található egy körkörös és egy hosszanti izomréteg is.
Ha a körkörös izomréteg húzódik össze, akkor az állat keskenyebb és hosszabb lesz, ha pedig a hosszanti izomréteg húzódik össze, akkor gyűrűs keringés állat rövidebb és vastagabb lesz.
A gyűrűsférgek mozgását féregmozgásnak nevezzük. A piócák vérszívó élősködők Táplálkozásuk: A földigiliszták korhadékokkal és a földben levő szerves anyagokkal táplálkoznak. Nagyon hasznos állatok, ugyanis lazítják és keverik a talajt.
Velük ellentétben a piócák vérszívó élősködők. Mindkét egyedre jellemző, hogy kétnyílású bélcsatornával rendelkeznek, amely 3 szakaszból áll: az előbélből, a középbélből és az utóbélből. Minden szakasznak más-más funkciója van. A bélcsatorna felépítése.