Papillomavírus hpv cin 1
Tartalom
User Top Links
Évente mintegy új esetet írnak le, és nő hal meg a daganat miatt. A penyakit papilloma adalah világban a szűrési módszereknek köszönhetően a betegek jelentős részénél sikerül a praecancerosus elváltozást még a daganat kialakulása és a tünetek megjelenése előtt felismerni, amikor még a folyamat hatásosan kezelhető. A kórokozó direkt kontaktussal, szexuális úton papillomavírus hpv cin 1, a hőt és kiszáradást jól tűri 1—4.
A méhnyakrák kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, így elsősorban a HPV-fertőzés, az egyén vagy partnere promiszkuitása, a nemi élet korai megkezdése, koinfekció más szexuális úton terjedő fertőzéssel, dohányzás, valamint a vírusterhelés nagysága és a vírusintegráció.
A human papillomavírusok és a méhnyakrák összefüggése
Ugyancsak lényeges a gazdaszervezet immunrendszerének nem megfelelő védekezőképessége 4. A HPV azonban nem kizárólag nőgyógyászati daganatokat okoz, hanem egyéb anogenitális tumorokat, valamint fej-nyaki daganatokat is, mindkét nemben.
A HPV-asszociált fej-nyaki malignus daganatok egy nagyságrenddel gyakoribbak férfiak, mint nők körében. A férfiakban kialakuló fej-nyaki daganatok incidenciája hasonlóan magas, mint a méhnyakrákos esetek gyakorisága, mint azt hazai adatok is igazolják 5.
Mi a cervikális diszplázia?
A béta-papillomavírusok főként bőrinfekciókat okoznak, míg a nyálkahártyákat és genitáliákat fertőző, daganatképző típusokat az alfa-csoportba soroljuk, de ehhez a kategóriához is tartoznak olyan típusok, amelyek a bőrt támadják elsődlegesen. A több mint típust a méhnyakrákot és a precursor elváltozást okozó képességük alapján két fő csoportba sorolhatjuk: magas kockázatú high risk, HR-HPV és alacsony kockázatú low risk, LR-HPV papillomavírus hpv cin 1 6.
A HPV a többrétegű hám bazális rétegét fertőzi meg, majd a gazdasejt szintetizáló folyamatait felhasználva elkészíti a saját alkotórészeihez szükséges fehérjéket 6.
A fertőzött sejtben a virális DNS episzomális elhelyezkedésű, azonban integrálódhat a gazdasejt genomjába, amely a daganatképződés szempontjából kulcskérdés 6.
HPV-fertőzés tünetei és kezelése
A malignus transzformációban kiemelkedő jelentősége van az E6 és E7 virális onkogéneknek, az ezek által kódolt fehérjék interakcióba lépnek a gazdasejt fehérjéivel. A sejtciklus beindítását vagy felgyorsítását az E6 a tumorszuppresszor p53 fehérjével való interakcióval éri el, annak lebontásán keresztül 2, 6. Az E7 fehérje az RB retinoblastoma tumorszuppresszor fehérjével kerül kölcsönhatásba, meggátolva így, hogy kialakuljon az RB fehérje és az E2F transzkripciós faktor közti kölcsönhatás.
Ezt az RB lebontása által éri el, így az E2F előállíthatja az S fázishoz szükséges alkotóelemeket úgy, hogy közben kikerüli a mitotikus ellenőrző pontokat 6. Az E2F-pRB komplex gátolja a p16 fehérje felszaporodását, de a komplex hiánya miatt ezt a funkcióját nem tudja ellátni 6.
A diagnosztika és a megelőzés eszközei
Citológiai diagnosztika, HPV-tesztek A méhnyakrák és rákmegelőző elváltozások kimutatását célzó méhnyakszűrésben alapvető módszer a citológiai mintavétel. A citológiai keneteket korábban a Papanicolau szerint P1—5újabban az ún. Bethesda-rendszer szerint diagnosztizálják a világon, így hazánkban is.
Ezen vizsgálat specificitása magas, azonban szenzitivitása viszonylag alacsony 7. Az utóbbi időben a HPV kimutatását célzó DNS-tesztek is hatékonynak mutatkoztak szűrőmódszerként, alacsonyabb specificitással, azonban magasabb szenzitivitással 8. Ezekkel könnyen és hatékonyan kimutatható a HPV-fertőzöttség.
Problémát jelent azonban a DNS-teszteknél, hogy az aktív szexuális életet élő nők nagy hányadában megtalálható HR-HPV, de ezek többsége csak tranziens fertőzés, amely idővel spontán elmúlik, és nem vezet malignus elváltozás kialakulásához 7, 8. A citológiával kimutatható hámelváltozásokat három fő kategóriába soroljuk az atípia súlyossága alapján: cervicalis intraepithelialis neoplasia 1, 2 és 3 CIN 1, 2, 3.
A CIN1 esetén dysplasia jelei kizárólag a bazális harmadban észlelhetők.
A HPV-fertőzés előfordulása
CIN2-ben a teljes hámszélesség kétharmadában láthatók elváltozások, míg CIN3-ban atípusos sejtek a hám teljes vastagságában megfigyelhetők. Biomarkerek A citológia és a HPV-tesztek specificitásának és szenzitivitásának korlátai a méhnyakrák és rákelőző elváltozások szűrésében szükségessé tette biomarkerek alkalmazását, amelyeknek több formája ismeretes papillomavírus hpv cin 1.
Az E6 E7 genek m? E5 Olyan hydrophob proteint kódol, ami a sejt immortalizációját fokozza.
A p16 fehérje egy ciklindependens kinázinhibitor, melynek daganatgátló hatása van. Szenzitivitása jobb, mint a hematoxilin-eozin festésnek, specificitása pedig megközelíti azt 8. A Ki67 sejtszaporodást indikáló antigén együttes használatával a tesztek érzékenysége és fajlagossága még tovább javítható.
Mi a HPV-fertőzés?
Ezen módszer főként a CIN2 és CIN3 kategóriák elkülönítésében hasznos, valamint olyan CIN1-nek nyilvánított esetekben, melyekben korábbi diagnózis alapján súlyosabb elváltozás pl. Rákelőző állapotokban és cervixcarcinomában megfigyelték, hogy a claudin1 fehérje emelkedett mennyiségben van jelen 8. A claudin fehérjecsalád egy olyan, tight junction nevű sejtkapcsoló struktúra tagja, amelynek feladata az intercelluláris folyadék- és ionáramlás szabályozása.
A fokozott mennyiségű claudin1 immunhisztokémiai módszerrel ugyancsak kimutatható. A fentiek mellett számos egyéb módszer is ismert, illetve jelenleg áll kipróbálás alatt. Prevenció A prevenciónak három szintjét tudjuk megkülönböztetni: primer, szekunder és tercier prevenció.
A szekunder prevenció feladata a korai elváltozások felismerése és ezek mielőbbi kezelése, valamint a rizikóbecslés alapján szűrése. A tercier prevenció a már kialakult méhnyakrák ablatív sebészetét, radio- és kemoterápiáját foglalja magába. A bivalens vakcinával való oltást Magyarországon a 12 éves lányoknak biztosítják államilag finanszírozott, szervezett oltási programban, az iskolai oltási program keretein belül, ha a gyermek szülei beleegyezésüket adják.
Néhány országban Ausztria, Kanada, Izrael, Ausztrália, USA az általános iskolás korú fiúk oltását is bevezették, illetve több országban az oltási program mindkét nemre vonatkozó kialakítása folyamatban van Brazília, Horvátország, Finnország. Ugyancsak több országban felmerült az oltási korosztály szélesítése 26 éves korig 9, Több nemzeti ajánlás hangsúlyozza, hogy a HPV-DNS-teszt elvégzése nem szükséges a vakcináció előtt, ha a páciens ennek ellenére elvégezteti, az esetleges pozitív eredmény ellenére az oltás változatlanul ajánlható Az első nemzeti oltási programok eredményei már elérhetők.
Az oltást elsőként bevezető Ausztráliában, valamint Dániában, Svédországban, ahol a négykomponensű oltást alkalmazták, jelentős csökkenést igazoltak mind az alacsony fokozatú, mind a magas fokozatú cervicalis abnormalitások előfordulásában a posztvakcinációs periódusban 9ami igazolja a HPV elleni vakcináció eredményességét.
Reméljük, hogy a hazai oltási programok hasonló eredményességgel zárulnak a HPV-fertőzés és az ezzel kapcsolatos daganatok, kiemelten a méhnyakrák előfordulásának csökkentésében.
Irodalom: 1. Burd EM. Human papillomavirus and cervical cancer. Clin Microbiol Rev.
