A papillomavírus emberben történő kimutatására, HPV - Human papillóma vírus

HPV-fertőzés tünetei és kezelése

Gyakran ismételt kérdések a méhnyakszűrésről Miért menjek el a szűrővizsgálatra? A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák megelőzése, korai felismerése, a tüneteket és panaszokat még nem okozó méhnyakrák illetve rákmegelőző állapot felismerése a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése érdekében. Szűrés alkalmával a méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Kenetvizsgálatnak is hívják, mivel a méhnyak felületéről egy kis adag sejtmintát vesznek és a sejtekben történő elváltozásokat keresik.

Humán papillomavírus – Wikipédia

A szűrés azért fontos, mert már nagy részben kimutatható a rák előtti állapot is, kicsi részben marad rejtve, kb. Teljesen egészségesnek érezheti magát, mégis lehetnek elváltozások a méhnyakon.

A legtöbb elváltozás nem vezet rákhoz, azonban néhány esetben előfordulhat rákos megbetegedés, ha az elváltozást nem kezelik. Hogyan vehetek részt a méhnyakszűrésen? NM rendelet alapján a év közötti nők számára a méhnyakszűrés. Azon nők, akik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján 3 évnél régebben nem voltak méhnyakszűrésen, postai úton meghívót kapnak a szűrésre.

A szűrést az orvos nőgyógyászati szakrendelésen vagy a védőnő végezheti a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban. Ha azt szeretné, hogy védőnő végezze el a szűrést, keresse fel a lakhelye szerinti védőnői tanácsadót. Hogyan zajlik a méhnyakszűrés? A méhnyakszűrés bizonyítottan hatásos módszere citológiai vizsgálat, azaz a nőgyógyász, vagy a védőnő a hüvely felől a feltárt méhszájat megtekinti, s kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról.

Egyedül ez a módszer alkalmas arra, hogy a méhnyak egészéről tájékoztatás adjon.

HPV - Human papillóma vírus

Az eljárás nemcsak a daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek — gyulladás vagy fertőzés —észlelésére is alkalmas. Az eljárás ugyanakkor nem százszázalékos biztonságú: előfordulhatnak álnegatív esetek, amikor nem sikerül kimutatni a daganatos sejteket. Ezért fontos a rendszeres időközönként megismételt vizsgálat, mivel azzal csökkenteni lehet a diagnózis tévedésének kockázatát is. Az egész folyamat mintegy 10 percet vesz igénybe.

A kenetvevő eszköz segítségével sejtmintát, azaz hámsejteket tartalmazó kenetet vesznek a méhnyak hüvelyi felszínéről porció és a nyakcsatornából.

Elérhetőségek

A kenetet úgy veszik, hogy abban mind a méhnyak felszínét és a külső méhszájat borító, mind a nyakcsatornát bélelő hámsejtek képviselve legyenek. Menstruáló vagy heveny fertőzés jelét mutató nőtől nem lehet kenetet venni. A tárgylemezre kent kenetet fixálják és laboratóriumba juttatják, a kenetet festés után a papillomavírus emberben történő kimutatására vizsgálják. Az eredmény megérkezése után a szűrt nő megkapja a leletet és tájékoztatást kap a további teendőkről. Mi a méhnyakszűrés? A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák a papillomavírus emberben történő kimutatására.

HPV fertőzés

A méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Kenetvizsgálatnak is hívják, mivel a méhnyak felületéről egy kis adag sejtmintát vesznek. A szűrés a sejtekben történő elváltozásokat keresi.

Kinek kell mennie szűrésre? Bizonyítást nyert az is, hogy a év közötti nők egyszeri negatív eredményt követő 3 évenkénti szűrővizsgálata megfelelő gyakoriságot jelent. Miért kell elmennem a szűrésre? A legtöbb elváltozás nem vezet rákhoz, azonban néhány esetben előfordulhat rákos megbetegedés, ha az elváltozást nem kezelték. Hová kell menni szűrésre?

Mikor optimális a rákszűrés? A rákszűrést ajánlott a menstruációs ciklus közepén elvégezni általában menstruációt követő Ez azért is fontos, mert a menstruáció előtti és utáni napon előfordulhatnak a mintában olyan sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét. Mi a méhnyakrák? A méhnyakrák a méhnyakon kiinduló rák. Itt a sejtek burjánoznak, és ha nem kezelik, rákot okoznak. A méhnyakrák keletkezését fokozódó súlyosságú hámelváltozások előzik meg, amelyek vagy maguktól, vagy kezelésre meggyógyulhatnak.

Ilyen módon a méhnyakrák megelőzhető betegség. Mi okozza a méhnyakrákot?

Humán papillomavírus

A méhnyakrákot a Humán Papillomavírus okozza HPVamely szükséges, de önmagában nem elégséges oka a méhnyakráknak. A HPV-fertőződés gyakori, többnyire kezelés nélkül is gyógyul. Néha azonban a fertőzött sejtek sokáig fennmaradnak, és elindítják a rákhoz vezető folyamatot. Nincs megnyugtató magyarázat arra, hogy a HPV miért okoz egyesekben rákot, másokban viszont nem. A méhnyakrák egy szexuálisan átvitt betegség? Nem, de a HPV-fertőződés szexuális érintkezés útján terjed, és nemcsak nőkben, hanem férfiakban is gyakori.

HPV tévhitek és tények

Ha nem kezelik - hosszú évekkel a HPV-fertőződés után - rák alakulhat ki. A méhnyakrákot vírusfertőzés okozza? A méhnyakrák kialakulásában a Humán Papilloma Vírus HPV magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük: az esetek százalékában a fertőződés kimutatható. A HPV-nek több mint fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő.

A méhnyakrák több mint 60 százalékát a HPV os váltja ki, a maradék közel 40 százalékon pedig osztozik a as, a ös, a es, a as, a es, az es, az es és az as törzs.

A méhnyakrákos nők nem mindegyike HPV-fertőzött, tehát a betegség kialakulásában más okok is szerepet játszanak. Hogyan lehet HPV-vel megfertőződni? A HPV bőrkontaktus útján könnyen terjed szexuális tevékenység során.

A gumióvszer nem véd meg teljesen a HPV fertőzéstől, csökkenti az esélyét annak, hogy a HPV-t elkapja, de nem zárja ki teljesen a kockázatát. A szexuális együttlét mellett a HPV bőrről bőrre is terjedhet. Valójában bárhol átadható a fertőzés - akár kézzel is.

Nincs tökéletes védekezés a HPV ellen, kivéve, ha semmilyen nemi életet nem él. Humán Papilloma Vírus csak nőkben okoz elváltozást? Érdemes tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a HPV nem csak a nőkre jelent veszélyt, a férfiak is könnyen megfertőződhetnek.

Mi a csoda ez a kis szemölcs a végbélnyílásom környékén? Tapintom, de nem látom. Te is észrevetted magadon? Szegény partner nem észlel magán semmit, felmerül a kérdés, hogy akkor kitől kaptam meg a napjaink leggyakoribb vírusos eredetű szexuális úton terjedő betegségét. Ki a tettes?

Az esetek többségében a vírus hordozói a férfiak, akik a nemi aktus során adják azt tovább női partnereiknek. A fertőzés nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiaknál. A HPV fertőzött nők esetén a férfi partnerek ellenőrzésének mint egy gyermek a papillómák kivonására szükségességét is felvetheti.

Humán Papilloma vírus csak méhnyakrákot okoz? A HPV-fertőzések legnagyobb része nem okoz tüneteket, és magától elmúlik. A HPV-fertőzések döntő része spontán megszűnik, a legtöbb ember nem is tudja, hogy fertőzött volt. Néhány emberben viszont a vírusok fennmaradnak, és egy részükben szemölcsöt illetve rákmegelőző állapotot jelentő hámfelmaródást okoznak.

E rákmegelőző bőrállapot növeli az esélyét a nőknél a méhnyak, szeméremajkak, hüvely daganatos megbetegedések kialakulásában, a férfiaknál pedig a pénisz, végbélnyílás, szájüregi, garat, a nyelv és gégerákos megbetegedései kialakulásában.

A HPV-vel való fertőződés kockázata már a legelső szexuális aktusnál a papillomavírus emberben történő kimutatására fennáll és végigkíséri a nő életét. A HPV-vel már fertőződött nők szervezetében ellenanyagok termelődnek a vírus ellen, nekik tehát nincs szükségük az oltásra?

A rákkeltő HPV-típusokkal fertőződött nők többségének szervezetében nem képződik elégséges ellenanyag, amely meggátolhatná a következő fertőződést, így ezek a nők sem védettek a vírussal való későbbi találkozáskor. A korábbi fertőzések nem indítják be az immunrendszer későbbi fertőződések elleni védekezését.

Egy olyan oltóanyag, amely arra készteti az immunrendszert, hogy már a szervezetbe kerüléskor — mielőtt a fertőződés kialakulna — felismerje és elpusztítsa a vírust, valóban védelmet jelent a későbbi fertőzésekkel szemben.